Ez a fejezet kicsit hosszúra sikerült, úgyhogy 3 részre osztottam. Remélem azért nem megy el a kedvetek az elolvasásától. Higyjétek el, megéri ;-)
Az Igazság Őrei
5.fejezet: Lávapókok
Első rész
Jobblázsék -elhagyva az erdő utolsó fáját is- küldetésük újabb helyszíne felé indultak tovább:
A Lávapókok Vulkánja irányába. Az út oda, egyből a Vérerdő után olyan kis földdarabokból állt, amit láva vett körül.
-On The Road! Ha sikerül megölni a pókot, mi lesz a következő célpont?-kérdezte HUON.
-Egy olyan hely, amit mindig elkerült a háború, egy hely, mely sosem került még uralkodók kezei közé, egy hely, melyet senki nem tud merre talál, azon a helyen van egy kulcs. A Vukata kulcsa. Ha megvan a kulcs, onnantól nem kell további nehézségeken átevezni. Ha a kulcs megvan, és párosítjuk a Karddal, megnyílik előttünk egy út, egy út, mely oda visz, ahová ember, vagy elf be nem léphet. E helyre csak Ork térhet be. Ezt a helyet a legenda szerint úgy hívják: Orkónia.
-Remek! Szóval egy legendát kergetünk!-háborodott fel Megdöglesztinator.
-Igen, egy legendát, de ne felejtsd el, hogy a Vérkard is csupán legenda, és mégis itt van Nandónál!
Erre Megdöglesztinator kicsit visszahúzta magát.
-Ha nem tudjuk merre van a kulcs, akkor hogy találjuk meg?-várta a magyarázatot HUON.
-A Lejnetroni Pók gyomrában van egy térkép... Nem tudni hova vezet, de...
-Mit keres egy pók gyomrában térkép?! Csak nem térképpel táplálkozik??- humorizált Energyy. Erre persze mindenki elkezdett nevetni. Egyedül On The Road vette komolyan a kérdést.
-Bizonyos értelemben igen. Kalandorokkal táplálkozik, és ha épp van náluk térkép, megeszi őket.
-Hé nézzétek!-mutatott kukik egy kunyhóra- Itt biztos lakik valaki! Nézzük meg, hátha van valami étele számunkra!
-Nem hiszem, hogy jó ötlet Kukik! Ki tudja miféle lény lakik ott? Az is lehet, hogy meglát minket, és leszedi a fejünket!
-Egy próbát megér- vélekedett Jobblazs -nincs annyi ételünk, se italunk, hogy elég legyen az egész útra.
Jobblazs mondatától mindenki meglepődött, hisz nem ilyennek ismerték eddig, aki belemegy a " vagy meghalunk vagy nem" játékokba. Bekopogtak, de senki nem nyitott ajtót. Ekkor Avatar betörte az ajtót, és látott bent két Lávapókot, amik épp az egyik ablakon ugrottak ki egymás után.
-Háhhááá! Látjátok? Úgy kell nektek! menjetek csak el! Háhááá! Ijedjetek meg tőlem! Rémisztő vagyok Hááháhááááá!!!-adta magának az "egónövelést" Avatar.
-Avatar! Ha befejezted az önmagad ajnározását, hátranézhetnél, és segíthetnél nekünk!-szólt rá Guch.
Megtette. Hátranézett. Bár lehet jobban járt volna ha inkább meg sem fordul.
-Mi a.....?!
-Attól tartok Avatár a kérdésedre így tudok válaszolni: a halálunk-válaszolt Nando
-Hányan vannak ezek?! Több ezren lehetnek! ennyivel nem bánunk el!
-Helyesbítek Kukik: csak előttünk több ezer. Nézz balra! Meg jobbra!-mondta Kukiknak Energyy.
-Hozni kellett volna azokat a griffeket...-állapította meg Wedxr
-Mire várunk? TÁMADÁÁÁÁS!!!!-adta ki a parancsot Jobblazs.
Az Őröket körülvette több ezer, és ezer lávaköpő Lávapók. Ezek a bestiák csak egy dologhoz értenek: hogyan kell brutálisan gyilkolni.
-"Futurionjátex"-üvöltötte az átkot Megdöglesztinator, ami következtében egy több száz négyzetméteres vakító villám süvített végig a pókok egy részén.
Nando a régi fegyverével 2 pók fejét vágta le egyszerre, de közben meg is sebesült, hisz az egyik áldozata felrobbant mellette a halála után.
-Vigyázzatok! Képesek felrobbantani magukat!-figyelmeztette a többieket Nando.
Energyy, aki már Megdöglesztinatortól tanult egy-két halálos átkot, a rátámadó pókra lábszakító bűbájt mondott. ("Láboroelvent")
-Semmi esély! Ezek úgy rohamoznak minket, mint a vérfarkasok a zöldtigrist -sajnálkozott Avatar- Vigyázz Energyy!!!
Ám túl későn szólt, ugyanis az egyik pók hátulról beledöfte lábán lévő karmot.
-NEEEE!-kiáltotta Avatar, és a kalapácsát neki hajította a póknak- E...Energyy! Jól vagy?
-Most kaptam egy karmost a póktól, szerinted jól vagyok?-nyögdécselt alig érthetően a király.
Eközben Jobblazs, és Nando egymás mellett harcoltak, és védelmezték egymást, együtt működve, olyan összhangban, mintha apa és fia lennének. Nando lebukott, Jobblazs felette dobott el egy kést, miközben a fejszéjével Nandot mentette meg egy pókfullánktól. Jobblazs felugrott, belevágta fejszéjét egy másik ellenfél fejébe, miközben Nando egy hegyes fadarabot dobott el Jobblazs alatt, ami beleszúródott az egyik lávapók szemébe.
Ugyanilyen összhangban küzdött Kukik, és Guch is. Az újabbik tag a leghegyesebb nyílvesszőit használta, hogy átszúrja ellenségei páncélját, míg Guch vasvesszőket küldött a pókoknak.
-Segíts Wedxr! Megdöglesztinator! Segítsen valaki!-ordibálta könnyezve Avatar, hisz a legjobb barátjáról volt szó.
Senki nem hallotta. Bement a kunyhóba, kezében a királlyal, hátha talál valamit...
Második rész
Kicsit távolabb a harctól, egy ifjú, jóképű, lovag végezte a munkáját. Lávafolyam-szabályozás. Ez a meló azért fontos, mert ha nincs szabályozva a láva, akkor nem lehet tudni, hogy mikor, és merre kanyarodik el az irányából.
-Ó Balikaajka, miért ejtetted bele a lávaálló kesztyűt a Láva-tóba???-idegeskedett a jóképű lovag.
Gondolta haza indul, hisz van még neki néhány a kunyhójában. Felült griffsárkányára, aminek a két szárnyán lángnyelv, fején koponya szőrzet volt.
-Gyerünk Fleo! Induljunk, HOPPP!
Felszállt, a griff a Láva-mezőn keresztül úgy süvített, amilyen gyorsan csak lehet, hisz volt már annyi tapasztalata a gazdájáról, hogy szereti gyorsan elvégezni a dolgát. Igen, akármilyen furcsa, ez a griff tudott gondolkodni, és érzései is voltak, mint sok más GRIFFINO '40-es prototípusnak.
Balika már sejtette, hogy valami zűr van a kunyhójánál, hisz rengeteg lávapók mászkált fel és alá az otthonától nem olyan messze. Abban a pillanatban meg már egyből tudta, hogy nagy baj van, amikor meglátta a több tízezer pókot nyüzsögni a nyughelye körül.
-Fleo! TŰŰŰŰZ!!!
A griff, hirtelen lefelé engedte fejét, és végig okádta tűzzel a keleti póksereget.
-Fleo! kaparó támadás!
A parancsra, Fleo függőleges helyzetbe került, és a lábával elkezdett rugdosni, miközben lejjebb ereszkedett. Persze még mindig tüzelt.
Eközben Jobblazsék nem vették észre, hogy valaki segít nekik fentről. Ők még mindig reményt vesztve küzdöttek. Lassan Guchnak, On The Roadnak, és Kukiknak ki fog ürülni a lőszertára. De még nem adták fel ők sem.
Wedxr, megpillantva a légi támogatást, felkiáltott:
-Fiúk! Itt van valaki, szerintem a kunyhó tulajdonosa, és segít nekünk!
-Az jó, épp az utolsó pillanatban. Kezdek kifogyni a nyílvesszőből-mondta nyugodt hangon Guch.
Persze Jobblazs és Nando ezt sem hallották, hisz ők az északi póksereg közepén küzdöttek a pókokkal.
-Nando, nem tudom meddig bírom még! Sürgősen kell valami segítség.
-Egyet értek. Ha nem jön senki, akkor meghalunk. De legalább így, hogy bejöttünk ide, sokkal több pókot ölünk! Hát egy utolsó roham! Gyerünk!
Ekkor Nando felugrott, -amit jól tett, hisz az egyik pók épp alá köpött- és a kezében lévő két kardot eldobta. Mind a kettő talált ellenséget. Egy "Yeeehh" után még egyszer felugrott, de most már az egyik pók rusnya, háromszög formájú fejére, és végigugrált néhányon, olyan erővel, hogy azok összeestek, és Jobblazs mindet lefejezte. Nando eljutott addig a két pókig, amelyekbe beledobta a fegyverét, és kihúzta belőlük.
-Fleo! Térj ki! Vigyázz!!!- figyelmeztette házi kedvencét Balikaajka, de az állata inkább saját feje után ment, és az előtte lévő több száz pókot egyszerre fújta le tűzzel. Ezt az követte, hogy Fleo-t eltalálta egy tűzgolyó, amit az egyik mögötte lévő pók köpött rá. Elkezdett zuhanni a griffsárkány. Balika sajnálkozott, és könnyezett, de leugrott a sárkányáról, és bosszúból a kardjával szíven szúrta a pókot.
Berohant a kunyhójába, és látta, hogy ott van két betolakodó.
-Ti meg mi a fenét kerestek? Csak én vagyok olyan szép, hogy bejöhessek ide, a sok tükör közé, és csodálhassam magam!
-Mi nem , vagyis én nem azért jöttem be ide. Sajnálom, hogy betörtünk a kunyhódba, de a barátom súlyos sérülést szenvedett. Én hoztam be őt ide. Nem volt választásom. Keresek valamit, ami talán meggyógyíthatja a sebét.
-Itt nem lesz olyan! Tűnés innen! Most! Menj harcolni te is! Túl sokan vannak! Ha egy katonával is kevesebben vagyunk fogyatkozik az esélyünk a túlélésre! Gyerünk katona! Nyomás!
-De mi lesz ve...
-Hívj valakitől segítséget! Én addig vigyázok rá!
-Rendben. Köszönöm.
-Gyerünk!
Avatar kifutott a kunyhóból, és rohant, hogy megtalálja Wedxr-t.
-Wedxr! Hol vagy? Merre?
De semmi.
-Megdöglesztinator! Valaki???
De ismét semmi.
Nando? Jobblazs? Hahó? van itt valaki? Merre vagytok?
De még mindig semmi.
-Hol vagytok?! Merre?! Kukik?! Guch?! On The Road???! Merre vagytok?!-kérdezte egyre hangosabban, és egyre kétségbeesettebben.
Véletlenül felnézett az égre, és látott egy hatalmas griffet, és rajta embereket, elfeket, és egy orkot. Igen, Fleo volt az, akinek a sebét begyógyította valaki. És rajta a bajtársai.
-Szállj fel Avatar, és.... Hol van Energyy?!-kérdezte meglepetten HUON.
-Bent. Veszélyes sebe van. Halálos állapotban fekszik az ágyon. És mellette a sok tükör, úgyhogy látja is, hogy milyen csúnya sebe van.
-Megyek, megnézem mit tehetek. Addig ti tartsátok a frontot! Veszélyesek ezek a fenevadak. És most felénk jönnek.
-Harcosok! Leszállni! Mi a földről védjük a kunyhót!-adta ki az újabb parancsot a vezér.
A felderítők, és a mágusok fent maradtak a griffen, a harcosok, és Wedxr leugrottak.
A mágus bement a kunyhóba, és meglepetten nézte, mi minden van odabent. Rengeteg méreg- és lávabomba. Páncélos katapultok tervrajzai, Sok kard, balta, fejsze, kalapács, különleges nyílvesszők ezrei, és egy bicikli. Egy bicikli, aminek fából készült kereke, és fából készült váza van. Ilyet sem látott még soha Wedxr. Valamint nagyon sok egyéb tervrajz, biztosan valami fegyvertervező. Egy feltaláló. Ja és a leglényegesebb: A rengeteg tükör, és mind mellett egy guminő.
-Ha befejezted a csodálkozást, és a tükörben nézegetést, amit én szoktam, mer nagyon jóképű vagyok, akkor segíthetnél a barátodnak túlélni az én csodálatos kunyhómban a haldoklását. Bár szerencséje van akkor is ha meghal, hisz legalább az én csoda szép arcomat láthatja utoljára.
-Nem hiszem, hogy átgondoltad amit utoljára mondtál te kis tervezgető- nyögte ki gúnyosan Energyy.
-Dehogynem, hát ha már meg kell halnod, legalább egy jóképű lovag nézése közbe tedd.
Wedxr nézegette a király sebét, és feljajdult.
-Megvan a probléma! Egy hatalmas karom van a hátadban!
-Na ne mondd, erre már én is rájöttem! szedd ki!-nyögdécselte.
-Nagyon mélyen van. Talán egy varázslattal ki tudom szedni. "Kijönkaromusz"
De a karom nem mozdult.
-Ó jaj! Nem hiszem, hogy kitudom szedni. Túl mélyen van. Csak gyengén jut el odáig ez a varázslat.
-Próbálkozz! Elmondta ki ő! Ő a királya a Wizans területnek.
-Igen tudom.
-Hát akkor? Nem maradhat uralkodó nélkül a Wizans! Hallottam arról a helyről. Aki most ott tartja a királyságod azt úgy hívják Berzerker. Csak benne bízott Energyy annyira. De rosszul tette -suttogta az idegen- Berzerker nem való királynak. nagyon becsületes, és jó lelkű, jó harcos, de nem tud sokra menni, nem mer nagy dolgokat tenni, és a tanácsosához fordul mindig, aki nem valami jó szándékú Ork. Ezt nem tudhatja meg Energyy! Neki most a saját feladatával kell foglalkoznia. Akármi is legyen az! Megértetted?!
-Rendben. De nem tudok mit tenni. Egy pillanat! Megvan! "Fluxture"
Ekkor Energyyből kiköpött valami sötétkék folyadékot, amit Wedxr gyorsan beleöntött egy edénybe, és ráborította a sebre.
A tüske egy kicsit kijjebb jött, hisz a varázslat még rajta volt, és ez a folyadék, amit Energyy kiköpött, egy olyan felerősítő nyálka volt, ami minden varázslatot felerősít egy kicsit. Ilyen folyadékot, csak az Elfek tudnak köpni akkor, ha az idegrendszerük megbénul.
Harmadik rész
-Még mindig rengeteg pók van!
-Igen Megdöglesztinator, de egyre fogynak-jelentette Kukik.
-Mennyi lőszeretek van még Guch?-kérdezte On The Road.
-Nem sok. Nekem ezek az utolsó nyilaim.
-Akkor, ha elfogyott lemegyünk, és szemtől szemben harcolunk velük-mondta az ötletét Kukik.
-"Lavaren eleven"-varázsolt Megdöglesztinator egy hatalmas lávatavat az amúgy sem nagy területű földdarabra, amibe néhány pók bele is esett egyből, és habár a lávapókok lábán lévő karom olyan vastag páncélból áll, hogy mondhatni egy fokig lávaálló, a karma felett bizony már megég a lába.
****
A harcosok lent nagyon hősiesen küzdöttek. Jobblazs és HUON a keleti oldalt, Nando a nyugati oldalt védte.
Bár lehetetlennek tűnik, hogy Nando egyedül küzd több ezer lávapók ellen, de a gyakorlatban nem lehetetlen. Nem véletlenül tartják őt az egyik legnagyobb harcosnak. Egymás után vágta le a pókok lábát. Bár néhányszor a pókok is megpróbálták az övét, csupán néhány sebesülést tudtak rajta ejteni. Hiszen nagyon jól képzett harcos volt. A természet nevelte fel. Sok csatát kellett megvívnia. És most, most egyből az első héten, a csatlakozásánál kiderül, hogy ő egy kiválasztott.
Nem vette elő a Vérkardot, mert félt, hogy az egyik pók kidobja a kezéből, vagy történik vele valami.
~Nem, még nem! Még nem vehetem elő! Ha valami baja esik.... Nincs más választásom. Most nincs! Túl sok az ellenség! Használnom kell!-gondolkodott.
Elővette, a két másik kardot beledobta egy-egy pókba, ám ekkor hirtelen elesett, olyan mély fájdalom érkezett hozzá. Nagy valószínűséggel a nemrég bekövetkezett robbanás volt az oka, de felállt, és a Vérkardot használva folytatta. Ez a kard, szinte magától dolgozott. Nando csupán hozzáért vele az egyik pókhoz, és az könnyedén hamuvá vállt.
****
Jobblazs, és HUON nagyon figyelmesen küdzöttek, bár nem olyan összhangban, mint Nando, és Jobblazs.
-A francba!-ordított fel HUON, miután az egyik pók lábon köpte.
-Jól vagy?
-Jól-hazudott a sebesült.
HUON ezután megfogta az egyik hulla lávapókot, felemelte, és hozzávágta egy még élőhöz.
Jobblazs átcsúszott egy pók 8 lába között, felállt, és hátulról a potrohába döfte a fejszéjét.
Felugrott egy másik lávapók fejére, és miközben az próbálta magáról leszedni, a lábaival a fejét agyon ütötte. Erről a pókról-ami ekkor már összeesett- egy másikra ugrott rá, és beleszúrta fegyverét a fejébe.
-Jobblazs! Mögötted!-figyelmeztette vezérét HUON.
A figyelmeztetett hátranézett, és gyorsan elugrott, ugyanis egy lávagolyó tartott felé.
-Kössz.
HUON bólintott, hogy szívesen, és közben a háta mögé nyúlt kardjával, és egy pókot fejen szúrt.
****
-Eljött az idő! Guch, On The Road! Ugrunk!
-Rendben!-mondták egyszerre, és leugrottak.
Az északi oldalt volt a legnehezebb védeni. Onnan jöttek a legtöbben. Ez a feladat már nagyon elbukásra állt, hisz a felderítők kifogytak a nyílvesszőből.
Kukiknak, és Guchnak, szerencséjükre hegyes végű íjuk volt, de On The Roadnak egy nyílpuskája, amivel szúrni aligha lehet.
-Tessék Road! Itt van egy kés!-adta oda a kését Kukik.
-Köszönöm, és mit kezdjek vele? Gyilkoljak egy késsel? Egy késsel ilyen páncélos fenevadakat??!-mondta kétségbeesetten On The Road.
Bár szerencséje volt, hogy épp hátrafordult, és kitartott kézzel állt, benne a késsel, mert pont ott volt egy pók, ami megakarta ölni.
-Na látod? Lehet vele ölni-kacsintott Roadra Guch.
==============================KÖVETKEZŐ FEJEZET HAMAROSAN==============================